Számos jelkép és szokás létezik az esküvőkön, aminek az eredeti jelentése egészen más volt, mint napjainkban. Bölcs magyar nyelvünk szavaiban őrzi ezeknek a spirituális jelentőségű eseményeknek az ősi gyökerét. Menyasszonytánc: eladó a menyasszony! Régen az apák leányukért cserébe pénzt, értékes javakat kaptak a vőlegénytől. Manapság már nem erről van szó. A pénzt a fiatalok a közös háztartás elindításához kapják, szórakoztató táncos műsor formájában. A vőfély persze gyakran az eredeti jelentéssel viccelődik. Gyakori, hogy a menyasszonytáncon a menyasszony rokonai, unokabátyjai vagy fiú testvérei megpróbálják "visszavenni" az ifjú arát, többször megpróbálják elrabolni, vagy viccesen egy alsó nadrágot rejtve a zsebükbe "még a gatyájukat is odaadják" a párnak, vagy az aráért ... A harisnyakötő viselése A menyasszonyi ruha a hiedelem szerint szerencsét hozott. A vendégek próbáltak hazavinni egy-egy darabot a ruhából. A menyasszonyt a harisnyakötője védte meg a teljes ruhátlanságtól. Ma a harisnyakötőt annak a lánynak ajándékozza a menyasszony, akinek a legközelebb lesz az esküvője, mert ez a tárgy szerencsét hoz. A fátyol felhajtása A házasság régen elsősorban üzlet volt két család között. A fátyol oltár előtti felhajtásával a vőlegény ellenőrizte, hogy tényleg azt a hölgyet kapta-e, akire megállapodást kötött. Ma a leány kikérésénél szoktak "hamis menyasszonyt" kiküldeni, lefátyolozva. Hatalmas a nevetés, ha a vőlegény siettében elindul például a valódi menyasszony hasonló alkatú unokahúgával, vagy nővérével. Üvegtörés - cseréptörés Egyes nézetek szerint a szüzesség elvesztését szimbolizálja. Más vidékeken a cseréptálat teli pénzzel az ifjú párnak úgy kell összesepernie, hogy a vendégsereg széttáncolja az összesepert cserepeket. A vőlegény tartja a lapátot, jelezve, hogy a "hátteret biztosítja" a menyasszony dolgos házimunkában, vagyis seprésben gyakorlott kezéhez. A menyasszony kezének megkérése A vőlegény az apától kéri meg a leendő menyasszony kezét. Régen ez a találkozás jó alkalom volt a hozomány nagyságának megbeszélésére. Ma a fiatalok döntenek a házasságról, de szokásból és udvariasságból a szülők beleegyezését kéri a vőlegény. A tradícionális szokásokat követők ma a vőféllyel mennek a menyasszonyért és kikérik a háztól, a szülők pedig kiadják. A menyasszony küszöbön való átemelése A küszöb mindig a közös élet kezdetét szimbolizálta. A fiatal pár legyőzve az utolsó akadályt egyszerre érkezik meg lép a házba. Ezzel a lépéssel bizonyítják, hogy készen állnak a közös jövőre, az erő és az irányítás azonban a férj kezében van, hiszen a nő férjhez ment, vagyis a férfi házába került, ahol a férfi szava dönt. Menyasszonyi torta A római időkben a torta a termékenység szimbóluma volt. Máshol az élet édességét, és a "kerek világot" is szimbolizálta. Angliában a vendégek apró tortákkal köszöntötték a párt, aki a felhalmozott sütemények előtt csókolta meg egymást. A sok apró torta helyett ma egy nagyot készítenek. A pár ezt közösen vágja fel. A kapcsolatban a nőnek is van esélye magához ragadni az irányító szerepet, ha észrevétlenül úgy ügyeskedik, hogy a kezét felülre helyezze. Az első szelet tortából a pár megeteti egymást és ezt a szeletet egy tányérról fogyasztják el, így fejezve ki, hogy minden jót megosztanak egymással. A menyasszonyi ruha színe A menyasszonyi ruha fehér színe az egyszerűség és az öröm jelképe. A görögök az egész testüket fehérre festették a szertartásra. A szokások szerint azonban a menyasszony ruházatában kell legyen valami régi, valami új, valami kék és valami kölcsön. A régi lehet például egy antik csipkebetét, egy elegáns régi kesztyű, vagy egy ékszer. A kéket legkönnyebb ékszerként becsempészni, a kölcsön tárgy pedig akármi lehet, amit csak elképzelhetünk. Eljegyzési gyűrű viselése A gyűrűt eredetileg a középső ujjon viselték mert úgy gondolták - a tenyérjóslásban járatosak tudják, hogy helyesen! - hogy az közvetlen kapcsolatban áll a szívvel. A gyűrű viselésével megakadályozzák azt, hogy új szerelem bontakozzon ki mással. Egyfajta szerelmi körbe zárja a jegyeseket. A gyűrű ma az elkötelezettséget jelenti. A magyar szokások szerint nem csak gyűrűt adtak egymásnak, hanem jegykendőt, vagy valamilyen ruhafélét varrt a leány a férfinek. Az esküvő napján a menyasszonynak az alábbi dolgokat viselnie kell: valami régi dolog, valami új dolog, valami kölcsönkapott dolog és valami kék. Ez a szokás  az abszolút klasszikus Angliából származik, és azt jelenti, hogy a menyasszonynak, vagyis az ifjú feleségnek mind az esküvője, mind a házassága boldog lesz! Ezek a dolgok bármik lehetnek, egy zsebkendőtől kezdve egy fülbevalóig vagy akár egy szerencsepénzig. Kék lehet a mostanában nagyon divat kék harisnyakötő (amit később egy játék során főszereplő lehet),  egy kis kék masni, vagy a virágcsokorban egy kék virág. Babonás menyasszonyok figyelem:  A gyöngysor nem szerencsés, mert a könnycseppet jelképezi. És, hogy miért kellenek mindezek?       - a régi: a menyasszony eddigi hajadon életét szimbolizálja     - az új: a most induló életszakaszt, a feleség szerepet.     - a kölcsönkapott: a barátságot és a szerelmet jelképezi, hisz ezt       a kettőt nem lehet papírral megváltani. Ugyanúgy vigyázni kell       ezekre az érzésekre, mint a kölcsönkapott dolgokra. Ápolni és       törődni kell velük.     - kék: a hűséget jelképezi, hisz egy házasságban ez a legfőbb        érdem.  Még néhány szokás:  Akadályok legyőzése: Annak jeléül, hogy a boldogsághoz vezető úton bizony akadályok is előfordulnak, egy farönkkel zárják el a templomhoz vezető utat, amelyet az ifjú párnak egy (lehetőleg öreg, rozsdás) fűrésszel kell kettéfűrészelniük, ha sikerül azt szimbolizálja, hogy közösen a jövőben is legyőzik az akadályokat, amelyeket az élet állít eléjük.       Csokordobás: Mindenki ismeri azt a szokást, amikor a násznép hajadon résztvevői felsorakoznak, hogy elkapják az ara csokrát, amint az a háta mögé dobja. Akinek sikerül elkapnia, az lesz a következő menyasszony.(Nagy meglepetés érheti őket, ha a csokor eldobás közben kettő vagy három részre esik)       Újabb szokás kezd terjedni pár éve. Ugyan ez történik a férfiaknál is. A vőlegény mögé felsorakoznak az egyedülálló férfiak és a vőlegény eldobja a menyasszony harisnyakötőjét. Aki elkapja, az lesz a következő vőlegény.     Ki viseli a nadrágot?:     Ezt a legkönnyebb megállapítani! Mindössze arra kell figyelni, hogy kinek a keze van felül az esküvői torta felvágásakor vagy a templomi esketéskor, és megtudjuk, hogy ki lesz az úr a háznál.       Koszorúslányok: Régebben a koszorúslányoknak az volt a feladatuk, hogy megvédjék a menyasszonyt. Mindannyian ugyanolyan ruhát viselnek, hogy ezzel megtévesszék a rossz szellemeket vagy a menyasszony el rablóit. Egy másik változat szerint a koszorúslányok a menyasszony falujából (városából) származó hajadonok voltak, akiknek az esküvőn nyílt lehetőségük a menyasszony mellett a figyelem középpontjába kerülni és így maguknak férjet találni. Azért viseltek egyforma ruhát, hogy mindannyian egyenlő eséllyel indulhassanak.       Rizsszórás: Ez a szokás Ázsiából származik és az ifjú párra dobálják a rizst, amikor kijönnek a házasságkötő teremből, vagy a templomból, bár templomi helyszínen inkább rózsaszirom szórás a jellemzőbb. A rizs a termékenységet szimbolizálja.        Rózsaszirom szórása: Talán a legszebb, legősibb szokás, hogy az oltárhoz vezető útra virágszirmokat szórnak. Nagyon szép látványt nyújt, amikor a kis koszorúslányok szórják pici kosárkájukból. A bő gyermekáldáson kívül a rózsaszirmok segítenek elegyengetni a házasság oly sokszor megpróbáltatásokkal teli, göröngyös útját is.       A gyűrűk viselése eljegyzés és esküvő után:   Egymás eljegyzésével, a két eljegyzési gyűrű használata, amit a házasságkötéskor is egymás ujjára húznak a felek, a kölcsönös hűség jeléül maradt fenn. Magyarországon (és más európai országban is, kivéve Franciaország) az eljegyzés időtartama alatt a bal, majd az esküvő után a jobb kéz gyűrűsujján viselik a jegygyűrűt. Bár mostanában Magyarországon is szokás az esküvőt követően a bal kézen gyűrűsujjon hordani a gyűrűt. A katolikus papok szerint ott a helye, a szív felőli oldalon.